Miből áll a minimális talajművelés technológiája?

Talajmegóvás a minimális talajművelés módszereivel

A minimális talajművelés módszerei között olyan talaj-előkészítési technikák vannak (a sekélyműveléstől a szántás elhagyásáig), amelyek eke használata és a talaj forgatása nélkül módosítják a talaj szerkezetét és készítenek magágyat. A minimális talajművelési módszereket annak idején a költség- és időmegtakarítás céljából fejlesztették ki. Napjainkban ezek a módszerek egy átfogóbb talajmegőrzési koncepció eszköztárához tartoznak.

Időmegtakarítás és az üzemanyag-felhasználás csökkentése

A gazdálkodók évszázadokon keresztül felszántották a földet a magágy előkészítéséhez. A mély talajforgatás gondoskodott arról, hogy az előző termény elszórt magjai és a gyommagvak mélyre temetve ne tudjanak kicsírázni, és így nem tudták hátráltatni az új növényállomány fejlődését.

Az üzemanyagárak 1970-es években bekövetkező megugrása, valamint a terményárak 1990-es évekhez köthető bezuhanása miatt előtérbe kerültek az ekehasználat nélküli módszerek. Ebben az időben a fő cél a gépi és emberi munkaszükséglet csökkentése volt. Manapság az általános cél az, hogy mérsékeljék a vetéshez kapcsolódó költségeket a minél nagyobb, és összességében kisebb energiafelhasználással működő munkagépek használatával, valamint kevesebb menetben végzett talaj-előkészítéssel (kevesebb üvegházhatást fokozó gáz kibocsátása).

"A minimális talajművelés legfontosabb előnye a gazdálkodók számára az időmegtakarítás: egy 2,2 méteres munkaszélességben végzett szántáshoz képest egy 3 méteres szélességben dolgozó min-till kultivátor használata 30%-os időmegtakarítást jelent." - mutat rá Jérôme Griffon, a KUHN termékmenedzsere.

Ne változtassuk meg a talaj rétegrendjét

A minimális talajművelés alapkoncepciója, hogy nem keveri meg a talaj eredetileg kialakult rétegeinek sorrendjét. A minimális talajművelési módszerek számításba veszik a talaj természetét és az egyedi körülményeket is. Mielőtt a minimális talajművelés technológiáját alkalmaznánk, ismernünk kell a talaj jellemzőit, hogy meg tudjuk határozni az elérendő célokat (talajszerkezet átalakítása, levegőztetés, magágy-előkészítés), és alkalmassá tudjuk tenni a módszert és a gépet a felszíni vagy mélyebb műveletekre. A minimális talajművelés módszerei az erózió elleni harcban is segítségünkre lehetnek a növénymaradványok talajon tartásával. Ezek a művelési módszerek kapás, tárcsás munkagépeket vagy akár talajlazítót is igényelhetnek. A szántást helyettesítő technológiáktól a művelés teljes elhagyásáig (talaj-előkészítés nélküli vetés) terjedő vetés-előkészítési módszerekhez alkalmazható munkaeszközök tartománya széles.

Az agronómia a központban

A minimális talajművelési módszerekre történő váltással az agronómia a gazdálkodás központi tényezőjévé vált azáltal, hogy javul a talajszerkezet (több szerves anyag marad a felső talajrétegekben) és kedvező körülményeket teremt a talajlakó organizmusok számára (pl. nem sérülnek a giliszták). Mindazonáltal ezek a művelési módszerek nem kevés gondolkodást igényelnek a gyomok féken tartása vagy az előző kultúrából hátrahagyott növénymaradványok kezelése szempontjából, mely jelenségek problémákat okozhatnak. Valóban: a minimális talajműveléssel a magvakat tartalmazó réteg felül marad, és így a gyomok könnyebben szárba szökkennek. Ezért a minimális talajművelési módszerek alkalmazása mellett fontos a vetésforgók tartós alkalmazása is, ami megszakíthatja a gyomok fejlődési ciklusait. Amint a szántás esetében is, a vegyszeres gyomirtásra és növényvédelemre itt is szükség van a növényállomány megóvása érdekében.

Általánosságban a minimális talajművelési módszerek alkalmazása szükségessé teszi az agronómiai rendszerek teljes körű újragondolását, amennyiben a magágy-előkészítést a talaj védelmét is figyelembe véve kívánjuk megvalósítani. Ezek a technológiák a vetésforgók és az állandó talajtakarás alkalmazása mellett alapvető fontosságú lépések az agronómusok számára az erőforrásainkat megőrző gazdálkodásban. A cél az, hogy úgy készítsünk megfelelő magágyat, hogy közben megóvjuk a talajszerkezetet és a talajéletet.