Minimális talajművelés
A minimális talajművelés vagy csökkentett talajművelés a szántástól eltérő talajművelési módszerekkel készíti elő a talajt, annak minél kisebb mértékű bolygatását célozva. A módszer népszerűsége egyre...
A minimális talajművelés vagy csökkentett talajművelés a szántástól eltérő talajművelési módszerekkel készíti elő a talajt, annak minél kisebb mértékű bolygatását célozva. A módszer népszerűsége egyre...
Az inputanyagok és a gépesített eszközök térnyerésével a modern mezőgazdaságnak a 200 évvel ezelőttihez képest hatszorta nagyobb népességet kell ellátnia. Már több évtizede egyre nagyobb szerepet kapnak a hagyományos mezőgazdaság alternatív megoldásai. Olyan módszerek ezek, amelyek napjaink célkitűzéseit szolgálják, miközben fenntartják a termelékenységet, a teljesítményt, és megőrzik az erőforrásokat. Néhány példa: fenntartható vagy integrált gazdálkodás, talajmegóvó gazdálkodás, organikus gazdálkodás, de ide tartozik az agroerdészet és a permakultúra is.
Annak érdekében, hogy a mezőgazdasági technológiákat alkalmassá tegyük a globális kihívásokkal való szembenézésre, és túléljünk egy egyre bizonytalanabb gazdasági környezetben, a gazdálkodási modellek változáson mennek át. Gazdasági, társadalmi és környezeti szempontból is egyre fenntarthatóbbakká válnak. Egyre kevésbé függnek a növényvédő szerektől, és új, biológiai védekezésen alapuló technológiákat alkalmaznak a gabonafélék és egyéb növények termesztésében. Intenzívebb kommunikáció zajlik helyi szinten a közösségekkel, a szomszédos gazdálkodókkal és az alkalmazott kutató szervezetekkel. A cél a közös megoldások megtalálása és az együttes előrehaladás.
Hagyományosan a szántás az egyik alapművelet a gazdálkodásban. Évszázadok óta használják. Még mindig hatékony eljárás a gyomok visszaszorítása és a vetésre váró növénykultúra számára a megfelelő magágy előkészítéséhez. Az erózióval folytatott küzdelem zászlaja alatt több termelő fordul a talajmegőrzéses művelési rendszerek (SCA) irányába. Ez kifejezetten jellemző Amerikában és Ausztráliában és – kisebb mértékben – Európában is. Ez a módszer nagyon kevés talajművelést alkalmaz (ha alkalmaz egyáltalán), és szigorúbb vetésváltást, illetve állandó talajtakarást tesz szükségessé. Ez egy példa a sok közül az SCA rendszerre, ami jól mutatja a magasabb szintű szakmai hozzáértés szükségességét és az alternatív eljárások támogatottságát.
A talajművelés eszközei folyamatosan fejlődnek, több választási lehetőség és felhalmozott tapasztalat áll rendelkezésre, valamint partneri kapcsolatokra van lehetőség műszaki intézetekkel és mintagazdaságokkal. A gyártók manapság input anyagokkal való, takarékosságot szolgáló innovatív talajművelési eszközöket, valamint az adatgyűjtés szolgálatában álló digitális berendezéseket is kínálnak, például érzékelőket, amelyek még a táblákon előforduló gyomokat is képesek felismerni. A termelők egyre gyakrabban találkozhatnak speciális gépekkel, amelyek új növénytermesztési technológiák által támasztott követelményeket elégítenek ki. Ilyenek például a növénymaradványokkal borított talajon is jól funkcionáló vetőgépek, vagy legújabban az önálló működésre képes vető- és gyomláló robotok.
A több és jobb minőségű élelmiszer előállítása kétségtelenül egy harmadik forradalmat tesz szükségessé, amelynek alapjául a digitális technológia, a robotizáció és a genetika térnyerése szolgál. A gazdaságokat irányító szakemberek rengeteg adatkapcsolatot használó eszköz formájában már használják az innovációs eredményeket: időjárás-előrejelzők, önállóan dolgozni képes gépek, GPS, ISOBUS szabvány stb. Az eredmények meggyőzőek, és a technológiai előrehaladás a mezőgazdaságban ígéretes. Óvatos becslésnek tekinthető, hogy 2050-re ez a technológia általános, és – a jövő kihívásainak való megfelelés érdekében – megkerülhetetlen is lesz.