Hogyan előzhető meg a talajerózió?

 Egy pár kéz dús, sötét, gilisztákkal teli talajt tart szabadtéri környezetben

A talaj egy komplex környezet. Képesnek kell lennie otthont biztosítani a benne élő gazdag és sokféle létformának, hogy el tudja látni a növényállományt mindazzal, amire annak szüksége van.

A talaj távolról sem inaktív anyag, hanem egy gazdag élőhely rengeteg mikroorganizmus (baktériumok, gombák stb.) és makroorganizmus (giliszták, rovarok stb.) számára.

A talajt élő közegnek kell tekintenünk, mivel az élő szervezetek és a szerves anyagok az ásványi anyagokkal együtt alkotják. A biológiai aktivitás alapvető fontossággal bír a talaj szerkezetének és levegőellátásának biztosítása szempontjából. Például a giliszták keverik a talajt, ami javítja a mélyebb talajrétegek szerkezetét. A mikroorganizmusok újrahasznosítják a szerves anyagokat, és kohéziót teremtenek a talajrészecskék között. A biológiailag aktív talaj kevésbé van kitéve az eróziónak, tömörödésnek és a kérgesedésnek.

A vízvisszatartó-képesség szintén javul. A makrofauna, például a földigiliszták nagyon fontosak a talajszerkezet javításában. A tevékenységükkel javítják a víz talajban történő mozgását.

A növényeknek is szükségük van a talajban folyó biológiai aktivitásra, hiszen a különböző organizmusok lebontják a talaj elhalt szerves anyagait. Például a giliszták megemésztik a cellulózt, a gombák pedig bontják a lignint. Ez a szerves anyagok mineralizációjához vezet, miáltal ezek a növények számára felvehető vegyületekből álló tápanyagokká alakulnak. A mikroorganizmusok alkotják a rizoszférát, ami egyfajta vékony bevonatréteg a gyökerek felszínén. Ez az a szféra, ahol a tápanyagforgalom zajlik a talaj és a növény között. Minél gazdagabb a talaj szerves anyagokban, annál jobbak a növényfejlődés feltételei.

A legmegfelelőbb talajművelési technológia kiválasztása

A vetésforgó-kialakítás és talajművelés szempontjából megfelelő művelési módszer megválasztása nagy hatást gyakorol a talajéletre. 

A vetésforgó-kialakítás és talajművelés szempontjából megfelelő művelési módszer megválasztása nagy hatást gyakorol a talajéletre. 

A rövid tenyészidejű növénykultúrák, amelyek intenzív talajművelést igényelnek, rossz hatással vannak a talaj biodiverzitására és egyensúlyára. A talajművelő eszközök vízszintes rétegeket hoznak létre a talajban, amelyek vízzáró rétegként működnek, és az ásványi anyagok körforgását és a gyökérfejlődést is gátolják. 

Ezzel ellentétben a minimális talajművelési módszerekre jellemző, hogy revitalizálják a talajt, és növelik annak termékenységét.
 

A szántást mellőző technológiák hozzájárulnak a szervesanyag-tartalom felszíni talajrétegekben történő növekedéséhez, ami stabilizálja a talajszerkezetet és fokozza a biodiverzitást. Ráadásul ezek a módszerek nem zavarják a mikroorganizmusok élő közegét. 

A takarónövények és a növénymaradványok szintén előnyösek a biodiverzitás szempontjából, mivel tápanyagforrásként szolgálnak, és megőrzik a talajnedvességet.

takarónövény és fedőmaradvány

Ismerje meg gazdasága talaját

Ha megfelelő döntéseket szeretne hozni, akkor fontos, hogy ismerje a területei talajjellemzőit. Egy talajelemzés információt szolgáltat a talaj fizikai és kémiai jellemzőiről, valamint szervesanyag-tartalmáról.

A szervesanyag-tartalom az élő organizmusokra fajonként (növények és állatok) specifikus.
A szerves anyag zömében szenet, nitrogént, hidrogént és oxigént tartalmaz. 
Öt fő makroelem létezik ((S, P, K, Ca és Mg), és körülbelül húsz nyomelem (Cu, Fe, Zn, Co, Mo stb.) van jelen kis koncentrációban (a szárazanyag kevesebb, mint 0,1%-ában).
A szerves anyagok elemzésével és a C/N arány kiszámításával meg lehet becsülni a lebomlási sebességet és az asszimilációs kapacitást.
 

egy traktor felemel egy talajdarabot

Egészséges talaj:

  • egyöntetű porozitás,
  • nagy szervesanyag-tartalom,
  • nagy széntartalom,
  • intenzív biológiai aktivitás,
  • jó szerkezet (nincs tömörödés vagy eketalpréteg).