A direktvetés egy olyan technológia, amelyet több mint 50 millió hektáron alkalmaznak világszerte. Eredetileg a környezetkímélő mezőgazdaság részeként, az erózió problémájának kezelésére fejlesztették ki. A direktvetésre kifejlesztett vetőgépek és a hozzá kapcsolódó növényápolási módszerek alkalmazásának sok előnye van: megtakarítás érhető el a gépesítési költségekben, a munkaerő- és üzemanyag-költségek terén, valamint kedvező hatás figyelhető meg a talajszerkezetben és az élő mikrokörnyezetben. A siker mögött meghúzódó okok áttekintése.
A direktvetés választása a gép-, munkaerő- és üzemanyag-költségek csökkentése érdekében
Egy gazdaság gépi munkával kapcsolatos költségei éves szinten 150–400 eurót tesznek ki egy hektárra vetítve. A direktvetéssel ez a szám 150 és 250 euró között mozog, növekvő mértékben nyereséges működés mellett. A direktvetés kevesebb anyagjellegű ráfordítást igényel, és kisebb elhasználódást okoz a mezőgazdasági gépekben. Az így használt eszközök, még az amortizációs időszakuk lejártát követően is tovább használhatók a gazdaságban. Az alacsonyabb költségek az alacsonyabb vonóerőigényre vezethetők vissza.
A talajművelés elhagyásával a munkaerőköltség akár a szántásos módszer közel negyedére, és a minimális talajműveléses („min-till”) módszer költségszintjének harmadára csökken.
Mielőtt belevágna, a következőkkel is tisztában kell lennie: a takarónövények és a direktvetés együttes alkalmazása kisebb mértékű üzemanyag-felhasználással jár. Hektáronként 26 literre kevesebb üzemanyagot használ fel, mint a hagyományos szántás, és 11 literrel kevesebbet, mint a „min-till” módszer.
Agronómia: a direktvetés előnye a vízháztartás és a talaj szempontjából
A talajtakarás lehetővé teszi a víz talajba szivárgását. Csökkenti a párolgást, a vízelfolyást és a nitrátkimosódást. Növeli a talaj szervesanyag-tartalmát és a vízmegtartó képességét. A vetési sorban, az alsóbb talajrétegeken áthatoló gyökerek hatékony vízfelvételt és vízgazdálkodást biztosítanak.
A növénytakaró és/vagy növénymaradványok megőrzése a felszínen mérsékli az erózió kialakulásának veszélyét.
Végezetül a felső talajréteg (0-15 cm) szénvegyület-tartalma is nagyobb. A talaj termékenyebb, és nagyobb biológiai aktivitást mutat (giliszták és mikroorganizmusok). A talajtömörödés kisebb mértékű.
A direktvetésre alkalmas vetőgépek alkalmazásának hatása a termelékenységre és az input anyagokra
A nagyobb termelékenység közvetlenül arra vezethető vissza, hogy a direktvetéses módszerek kisebb munkaidő-ráfordítást igényelnek. A direktvetés esetében átlagosan hektáronként 2 óra 15 perc munkaidő-ráfordítás mérhető a szántóföldön. A „min-till” esetében ez közel a duplája. Ha alacsony fajlagos kijuttatási mennyiségű permetezést végeznek, a hektáronkénti időszükséglet 1 óra 30 perc!
A direktvetésre történő átállás az első pár évben megnövelheti a művelési költségeket. A megtakarítás később jelentkezik, azáltal, hogy körültekintően kevésbé igényes növénykultúrákat választanak a vetésforgóba, és pillangósok vetésforgóba illesztésével beindul a nitrogéntermelés. A gyomok irtása a direktvetéses technológiákban olyan szerekkel is végezhető, mint a glifozát.
Mindazonáltal a tapasztalat gyarapodásával, gyors takarást biztosító, fagyérzékeny, később szárzúzó vagy henger segítségével megsemmisíthető növénykultúrák használatával az említett gyomirtó szerek alkalmazása lecsökkenthető, főként mivel pár direktvetéses év elteltével a gyomok és a gyommagvak mennyisége csökkenni kezd.
Forrás:
- https://agriculture-de-conservation.com/TCS-et-semis-direct-quelles-sont.html
- https://www.perspectives-agricoles.com/sites/default/files/imported_files/390_178500165713742149.pdf
- https://agriculture-de-conservation.com/sites/agriculture-de-conservation.com/IMG/pdf/TCS36_semis_direct_economie.pdf