Szántás nélkül is sikeresen vethetünk kukoricát vagy gabonaféléket. Mindazonáltal bizonyos óvintézkedéseket be kell tartani ezeknél a növényeknél, amelyek meglehetősen érzékenyek a talajszerkezetre. A direktvetés csak akkor alkalmazható, ha a talaj nem tömörödött. Arra is gondot kell fordítani, hogy növénymaradványok ne akadályozzák a megfelelő talaj-mag érintkezést. Néhány tanács:
A szántás nélküli vetéshez biztosítson jó talajszerkezetet
A direktvetést csak tömörödéstől mentes talajon szabad végezni. Ellenőrizze a rögösséget a felső 10 cm-es talajrétegben. Csak néhány rög fordulhat itt elő. 10–30 cm-es mélységben a rögök átmérője nem lehet 15 cm-nél nagyobb. Sík, egyenletes felületen minden előzetes talajművelés nélkül megvalósítható a vetés. Szükséges megjegyezni, hogy a 25 cm körüli mélységben meglévő tömör réteg nagyon káros a kukorica számára.
Nedves talajállapot: a reakcióképesség nagyon fontos, ha megfelelő körülmények között szeretnénk vetni
Az őszi vetésű gabonafélék esetében a vetésre alkalmas idő kevesebb, vagy későbbre csúszhat a vetési időszak. A takarónövény-állomány fenntartásával csökkenthető a párolgási vízveszteség. Ez előnyös lesz a tavaszi vetésű növények számára, amelyeket melegebb talajba kell vetni. Az eketalprétegtől vagy elkenődéstől mentes, optimális vetési körülmények biztosítása érdekében a tábla talaja nem lehet túl nedves. A vetést időben el lehet tolni, de ez kockázatot is jelent, mivel ilyen esetben a virágzáskor nagyobb lesz az aszály kockázata. Télen a talaj nedvesebb, ami kedvező az őszi búzához hasonló gabonák számára. Ezért türelemre és reakcióképességre van szükség ahhoz, hogy a megfelelő körülmények között történhessen a vetés, és későre se maradjon.
A vetés a környezetkímélő mezőgazdaságban: az állománysűrűség és a megfelelő fajta megválasztása
Általánosságban tanácsos az erőteljes fajtákat előnyben részesíteni, hogy ezzel is javítsuk a kelési esélyeket. Ez különösen fontos a kukorica esetében, ha szántás nélküli technológiát alkalmazunk, mivel a kukorica gyökérfejlődése kezdetben – részben az alacsonyabb mineralizációs szintek miatt – lassabb. Lokális műtrágya-kijuttatás is javasolt, hogy a műtrágya a magokhoz a lehető legközelebb helyezkedjen el, amikor szükség lesz a tápanyagaira. Ha szántás nélküli technológiát alkalmazunk a kukoricavetéshez, a sortávot a szokásos 75 cm-ről lecsökkenthetjük 37,5 cm-re, változatlan állománysűrűséget fenntartva. Ily módon a vetési sorban a növények kevésbé versengnek egymással. Az állománysűrűségnek mindig igazodnia kell a fajtához (hibridhez), a hozampotenciálhoz és tenyészidőhöz (korai vagy kései vetés). Mindazonáltal 5–10 %-kal – sőt, ha 37,5 cm-es sortávolságot tartunk, akkor akár 15-20 %-kal – több vetőmagot célszerű kijuttatni.
Takarónövények és szalma: hogyan kezelendők ezek vetés előtt?
Szántás nélküli technológia alkalmazása esetén is megfelelő környezetet kell teremteni a magoknak a gyors csírázáshoz. Optimális talaj-mag érintkezés szükséges. Ezért olyan vetőgépet kell alkalmazni, amelyen hatékony barázdatisztító működik a magágyba került növénymaradványok eltávolítására. A takarónövények kezelése azok állapotától függ: élő köztes növénytakaró, elhalt maradványok (tarló), érintetlen vagy lezúzott növénymaradványok. Búza direktvetését megelőzően az előző növénytakarót gyakran kezelik gyomirtó szerrel. Kukorica után a szárak lezúzásával csökkenthető a növénymaradványok mennyisége, és a kártevők és kórokozók elszaporodásának kockázata, direktvetés vagy „min-till” (minimális művelés) alkalmazása esetén egyaránt.
Forrás:
- https://agriculture-de-conservation.com/Adaptation-au-non-labour-3-points.html
- https://aveyron.chambre-agriculture.fr/fileadmin/user_upload/National/FAL_commun/publications/Occitanie/Productions_techniques/GTI_173_20-23-ca12-2017.pdf
- https://occitanie.chambre-agriculture.fr/fileadmin/user_upload/National/FAL_commun/publications/Occitanie/synt_thema_v5-1.pdf