A tarlóművelés definíciója
Definíció szerint a tarlóművelés a „tarló talajművelése” (franciául „l'action de déchaumer” (Le Robert)). Mindazonáltal a meghatározás bonyolultabb ennél. A tarlóművelés egy sekély vagy közepesen mély...
Tarlóművelés: egész évben végzendő
A tarlóművelés ma már nem csak a betakarítás után maradt szalma talajba keverésére szorítkozó művelet. A modern gazdálkodásban ez egy gyorsan fejlődő technológia, amelyet egész évben alkalmaznak a vetés-előkészítésre, a gyomok irtására és a talajszerkezet javítására. Az említett feladatokra speciális mezőgazdasági munkagépek állnak rendelkezésre.
Sekélyművelés
A tarlóművelés a sekélyműveléses technológiák közé tartozik, amely során a munkagép területen lévő, már kihajtott növényeket kihúzza, és az elhullott magvakkal együtt a talajba keveri. A megművelt terület lehet ugar, parlagon hagyott terület, köztes takarónövénnyel vagy még az előző kultúrával borított terület. A tarlóművelés állhat egyetlen vagy akár több munkamenetből. A munkamélység az elérendő céloktól és rendelkezésre álló eszközöktől függ.
A tarlóművelés célja
Számos cél fogalmazható meg:
- a területen lévő növénymaradványok lebomlásának elősegítése,
- a gyomok visszaszorítása,
- a soron következő kultúra vetésének előkészítése,
- a talaj levegőháztartásának és szerkezetének javítása.
Az agronómiai értéke egyértelmű, ami kétség kívül hozzájárult a technológia népszerűségének növekedéséhez az elmúlt években. Olyan talajművelési eljárásról van szó, amely idő- és üzemanyag-megtakarítással jár más, pl. szántásos műveléssel összehasonlítva.
A növénymaradványok talajba keverése
Eredendően a tarlóművelést azzal a céllal végezték, hogy a betakarítógép munkáját követően a szármaradványokat a művelt talajrétegbe keverjék. Mielőtt a szerves anyaguk lebomlana, a szalma és a növénymaradványok kezdetben átnedvesednek a talajba keveredésük során. A folyamat eredményeképpen kevesebb növényi törmelék marad a felszínen, ami nem kedvez az olyan kártevők számára, mint például a csigák, mert a szaporodási környezetük megszűnik.
A talaj tápanyagkészletét gazdagító szerves anyagok (hígtrágya, istállótrágya és komposzt) talajba keverését szintén tarlóművelő kultivátorok végzik.
Gyomirtás
A tarlóművelés a gyomirtás egy hatékony eszköze, mivel elősegíti a gyommagvak csírázását, ami exponálja a gyomokat. A tarlóművelésnek ezért megfelelően finom talajszerkezetet kell létrehoznia a csírázáshoz.
A mechanikai gyomirtás legalább két menetben kell, hogy történjen. Az input anyagok, így például a herbicidek használatának csökkentésére irányuló átfogó stratégia részeként ez egy nagyhatású eszköz az újonnan kelő gyomok irtására és a vetésforgó flórájának kézben tartására azáltal, hogy csökkenti a talajban lévő gyommagvak számát.
Gyombiológia: A legtöbb egyszikű gyommagnak már egy év elteltével is kisebb csírázóképessége van, ami pár év alatt szinte nullára csökken. Ugyanakkor a kétszikűek ilyen szempontból életképesebbek.
A hatékony mechanikai gyomirtáshoz a tarlóművelő kultivátorral végzett első menetben 2–5 cm-es munkamélységet kell elérni, máskülönben a magvak nem tudnak nyugalmi állapotba kerülni.
Míg a mechanikai gyomirtás hatékonyan elpusztítja az egyéves nyomokat, és visszaveti az árvakelést, az évelő gyomok esetében ügyelni kell arra, hogy a tarlóművelő kultivátor (főként, ha tárcsás) ne vágja össze az ilyen gyomok (tarackbúza, szulákfélék, bogáncs, bojtorján) gyökértörzseit.
A talajszerkezet javítása és a víztartalékok megőrzése
A tarlóhántás javítja a talajszerkezetet és a talaj porozitását. Egy tarlóművelő kultivátorral végzett munkamenet megakadályozza az eliszaposodást, fokozza a talaj vízmegtartó képességét, és elősegíti a víz mélyebb rétegekbe szivárgását. Azáltal, hogy megtöri a felszíni talajréteg kapillárisainak folyamatosságát, a tarlóművelés csökkenti a víz elpárolgását a felszíni talajrétegekből.
Esős időben, de főként nagy záporok alkalmával a víz könnyebben be tud szivárogni a talajba, ha előzőleg a területen tarlóművelést végeztek. A tarlóművelő eszközök részben a nagytömegű betakarítógépek által okozott talajtömörödést is képesek orvosolni.
A talaj ily módon kellően levegős és vízzel jól ellátott lesz, ami elősegíti a biodiverzitást.
A tarlóművelés különböző típusai:
- Sekély tarlóművelés, 2–5 cm-es művelési mélységben: közvetlenül betakarítást követően a vetés előtti gyomirtás eszközeként, a gyomok és a betakarított kultúrából elhullott magvak kelésének elősegítésére. Ugyanakkor a munkagép a talajba keveri a szármaradványokat is, miáltal elősegíti azok lebomlását.
- Közepes mélységű tarlóművelés, 5–15 cm-es mélységben: például takarónövények vetéséhez a nyár végén, illetve magágy-előkészítéshez a gyomok mechanikai gyomirtása mellett.
Melyik jobb választás: a kapákkal vagy a tárcsákkal szerelt tarlóművelő kultivátor?
Különböző gépek egyaránt alkalmasak lehetnek, a döntést a talajtípus, az időjárási körülmények és az elérni kívánt eredmény alapján kell megtenni.
Milyen érvek szólnak a tárcsákkal szerelt tarlóművelő kultivátor mellett?
A független tárcsákkal szerelt tarlóművelő kultivátorok robusztus, hatékony és nagyon sokoldalúan használható munkaeszközök. Minden talajtípusra alkalmassá tehetők. A munkagép hátsó részén található talajegyengető tárcsák jól kiegyenlített, sík talajfelszínt hoznak létre, még nagytömegű szármaradvány esetén is. Száraz körülmények között különösen hatékonyan működnek, valamint tavasszal is jól használhatók, magágy-előkészítésre is. A független tárcsákkal szerelt tarlóművelő kultivátorok köztes talajművelésre, sekély és közepes munkamélységhez.
Tárcsás tarlóművelő kultivátorok: Tudjon meg többet a KUHN munkagép-kínálatáról
Milyen érvek szólnak a kapákkal szerelt tarlóművelő kultivátor mellett?
A kapás tarlóművelő kultivátorok nagyon hatékonyan képesek eloszlatni a talajfelszínen a szalmát, lazítani a talajt és kihúzni a talajban lévő gyökereket. Betakarítás után a kapák járathatók sekélyen vagy mélyebben is. A kapaszárak sorokban helyezkednek el, a művelőcsúcsok megművelik a felszíni vagy akár a mélyebb talajrétegeket, magágyat készítenek elő vagy intenzív szalmabekeverést végeznek. A talajtípustól, a helyi adottságoktól és a talaj nedvességtartalmától függően a kapák és művelőcsúcsok kopását rendszeresen ellenőrizni kell.
Kapás tarlóművelő kultivátorok: Ismerje meg termékkínálatunkat!
Milyen érvek szólnak a tárcsákkal és kapákkal szerelt tarlóművelő kultivátorok mellett?
A gyakorlatban jó ötletnek tűnhet váltakozva tárcsákat és kapákat alkalmazni (előbbit a gyomok vágására, utóbbit azok kihúzására).
Vannak olyan munkaeszközök (például a PERFORMER termékcsalád), amelyek univerzálisak, és tárcsákkal és kapákkal is rendelkeznek. A tárcsák aprítják a szármaradványokat és a gyomokat, míg a kapák bekeverik azokat a mélyebb talajrétegekbe.
Ismerje meg az alábbiakat is: Mi az előnye a karbid művelőcsúcsok alkalmazásának a kapás tarlóművelő kultivátorokon?
Jól megfontolt tarlóművelés
A tarlóművelés akkor hatékony, amikor megvalósítja a gazdálkodók célkitűzéseit: bekeveri a talajba a szármaradványokat, irtja a gyomokat, lazítja a talajt, előkészíti a területet a következő kultúra számára stb.
A tarlóművelést ezért a célkitűzések és a művelési időpont szempontjából jól át kell gondolni.
Ha a magágy-előkészítés a cél
Egy jól végzett tarlóművelés finom szerkezetű felszíni talajréteget hagy hátra, ami elősegíti a csírázást. Ebben az esetben tanácsos a (gabona)betakarítást követően a lehető leghamarabb elvégezni a műveletet, hogy a hűvös talaj előnyei érvényesülhessenek. Egy OPTIMER-típusú, tárcsás művelőeszköz kiválóan használható a sekély (kb. 5 cm mélységű) művelésre. A PROLANDER kultivátor vagy ahhoz hasonló, könnyű kapákkal szerelt eszköz is használható.
A gyomok irtása és/vagy a szármaradványok kezelése a cél
Ebben az esetben a tarlóművelő kultivátornak képesnek kell lennie a talaj felső rétegének meghántására és a gyökerek felszínre hozatalára. Olyan eszköz képes erre, amely 5–10/12 cm-es mélységben dolgozó kapákkal rendelkezik és eléri a gyökérzónát. A PROLANDER vagy a CULTIMER típusok megfelelnek a fenti követelményeknek.
Ha a szalma vagy a szármaradványok talajba keverése a cél
Ebben az esetben a tarlóművelő kultivátornak elő kell segítenie a szalma lebomlását. Az olyan munkagépek, mint az OPTIMER termékcsalád tagjai, amelyek 5-10 cm-es munkamélységgel dolgoznak, gondoskodnak a növénymaradványok kiváló talajba keveréséről.
Ha a párolgás korlátozása a cél
A kapás vagy tárcsás kultivátorok egyaránt használhatók erre a célra, mintegy 5 cm-es munkamélység alkalmazásával. A művelet optimalizálása és a talaj visszazárása érdekében javasolt hengerrel kiegészíteni az eszközt. A legtöbb KUHN tarlóművelő kultivátor rendelkezik hengerekkel.
Ha a talajszerkezet javítása a cél
Kapás kultivátorok alkalmazásával, mint amilyen a CULTIMER vagy a PERFORMER, a szalma a felső 20 cm-es talajrétegbe keverhető, így jobb lebomlás érhető el. Ez általában a tavaszi vetés előtt történik, vagy néha ősszel, az őszi vetésű növények talajba kerülése előtt. Az eketalpréteg fellazítását és a traktorkerekek által tömörödött talajok kezelésére olyan tarlóművelő kultivátorok használhatók, mint a CULTIMER, a PERFORMER vagy DC altalajlazító. Ezek sorokban elhelyezkedő kapáik 30–35 cm-es mélységig is képesek megművelni a talajt.
Tarlóművelés és vetés egy időben: idő- és üzemanyag megtakarítása céljából a vetést a tarlóműveléssel egy időben is el lehet végezni. Ez a gyakorlat főként ősszel vetendő köztes növénykultúrák vetésére alakult ki. Ehhez a művelethez olyan munkagépek alkalmasak, amelyek tárcsákkal és kapákkal, valamint hengerrel is rendelkeznek.
4-évszakos tarlóművelés
A tarlóművelések zöme nyáron történik
A tarlóművelést főként a nyári időszakban, a gabonanövények és a repce betakarítása után, valamint ősszel, a kukorica lekerülése után alkalmazzák. A művelet célja, hogy elősegítse a növénymaradványok lebomlását, irtsa a gyomokat és a csigákat, és megkönnyítse a következő kultúra vetését. A talaj regenerációjának elősegítésén kívül a tarlóművelés a herbicidhasználat szükségességét is csökkenti.
A tábla tarlóművelő kultivátorral történő előkészítése ősszel
Ez a művelési mód az őszi talajművelés részműveleteként kezd elterjedni, a talajtakaró növénykultúrák vetése előtt vagy éppen a „min-till” módszerekkel történő gabonavetést megelőzően.
Tarlóművelés a téli talajtakaró növényzet talajba dolgozására
Ha a talaj- és időjárási körülmények engedik, a tél végén a takarónövényzet megsemmisíthető. A takarónövények szerepe az, hogy védjék a talajt a tenyészidőszakon kívül, növeljék a talajba jutó biomassza mennyiségét, és tápanyagokat juttassanak a talajba. Ha a talaj megfelelően megállapodott, akkor egy tarlóművelő kultivátor használatával a takarónövény-állomány elpusztítható. Nagytömegű növényzet esetében lehetséges, hogy szárzúzó alkalmazása sem indokolatlan első műveletként.
Javítsa a talajszerkezetet tavasszal tarlóművelő kultivátorral
Tavasszal a talajmunkák célja a talajszerkezet javítása és a tavaszi vetés előkészítése, többek között a talajmelegedés felgyorsításával.
Összegezve: a tarlóművelés manapság már nem korlátozódik kizárólag a növénymaradványok sekélyműveléssel történő talajba keverésére. A technológia a soron következő növény számára hasznos nitrogén talajban tartását is segíti a növénymaradványok bekeverésével.
A tarlóművelés a betakarításkor előforduló tüzek terjedését is korlátozza
A nyári időszakban tanácsos egy traktorhoz kapcsolt tarlóművelő kultivátort a táblához közel készenlétben tartani, arra az esetre, ha tűz ütne ki. Az éghető anyag csökkentésével mérsékelni lehet vele a tüzek terjedését.
A tarlóművelés előnyei
A tarlóművelés számos agronómiai előnnyel jár a magágy-előkészítés szempontjából, így például a talajba juttatja a növénymaradványokat, irtja a gyomokat és a kártevőket, és javítja a talajszerkezetet....